1. Általános alulfinanszírozottság;
2. az élvonalbeli oktatók túlontúl csekély száma;
3. a kistelepüléseken élõk esélye arra, hogy felsõoktatási intézménybe felvételt nyerjenek, tízszer-húszszor rosszabb, mint a városokban élõké;
4. a határon túli magyarság felsõoktatásbeli nehézségei;
5. az egyetemi integrációkban résztvevõ intézmények közötti olykor tetemes térbeli távolság;
6. a megszerzett tudás folyamatos (?lifelong?) korszerûsítése nehezen megoldható.

Mindezen problémák megoldására vagy enyhítésére ma már -- elvben -- hatékony eszköz áll rendelkezésünkre: a (részlegesen) az Interneten át történõ oktatás-tanulás, vagyis az ún. virtuális egyetem. A virtuális egyetem a távoktatás 21. századi változata: ám a távolságot nem áthidalja, hanem kiküszöböli. Noha a tanárok és a beiratkozott diákok közötti személyes találkozások nem nélkülözhetõek, az oktatás elsõsorban a hálózaton keresztül történik, a legkorszerûbb kommunikációs eszközökkel megteremti a tanár és a diákok egyfajta személyes közösségét és az elõadások, szeminárium látható-hallható jellegét.


EGYESüLET A VIRTUáLIS EGYETEMéRT

A UNIWORLD Közhasznú Egyesületet 1998 februárjában alapította mintegy tucatnyi értelmiségi, akik meggyõzõdéses hívei az internet-alapú oktatásnak, különösen felsõoktatásbeli alkalmazásának. Az egyesület elnöke Nyíri Kristóf filozófus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója, az MTA levelezõ tagja, elnökhelyettese Frank Tibor történész, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója.

A UNIWORLD legközelebbi célja, hogy a virtuális egyetem hazai megvalósításának szellemi mûhelyévé váljon, elméleti és gyakorlati kutatásokat ösztönözzön. Középtávon célja, hogy magyar, európai és amerikai felsõoktatási intézmények együttmûködésével virtuális felsõoktatási hálózatot építsen ki. A hálózati kooperációban tervezett kurzusokat és szakok a résztvevõ intézmények közösen alakítják ki és közösen oktatják az egyes felsõoktatási intézmények beiratkozott hallgatói számára. Az együttmûködés során a résztvevõ intézmények remélhetõen egyre inkább elismerik egymás tanegységeit. Végül pedig hosszútávon a UNIWORLD közvetlen beiratkozási lehetõséget és önálló fokozatot adó képzést kíván nyújtani.


SZáNDéKNYILATKOZAT

Tavaly novemberben a UNIWORLD találkozót szervezett felsõoktatási szakemberek részvételével. A megjelentek kinyilvánították azon meggyõzõdésüket, hogy a virtuális egyetemi formának a magyarországi felsõoktatásban helyet kell kapnia; hogy ezen forma megvalósítása érdekében felsõoktatási intézmények további szervezett együttmûködését kell szorgalmazni, elméleti kutatásokat és gyakorlati kísérleteket kell folytatni; s javasolják, hogy ezen tevékenységet az oktatási kormányzat támogassa.

A szándéknyilatkozathoz, mely jelenleg is elérhetõ az egyesület internetes kiadványáról (http://www.uniworld.hu), mintegy harminc szakember csatlakozott, köztük az Oktatási Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai is.

A nyilatkozat által is sürgetett elméleti kutatások megindítására az egyesület és az MTA Filozófiai Intézete konferenciát szervezett.


A KONFERENCIA

Az Oktatási Minisztérium támogatásával január 16-án, az MTA Filozófiai Intézetében szervezett egynapos tanácskozáson hat öt témakört vizsgáltak meg a szakemberek rövid elõadások és azt követõ informális viták keretében:

1. Nyíri Kristóf a virtuális egyetem által fölvetett ismeretfilozófiai kérdésekrõl beszélt.
2. Pléh Csaba pszichológus, az MTA levelezõ tagja ?Tudásszerzés és -használat a hálózatok világában? címmel indított vitát, melynek során a tudásszervezés módját vitatták meg a jelenlévõk háromféle kultúra-tipusban: az orálisban, az írott iskolaiban és végül a hálózati kultúrában.
3. Kocsis Károly , a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese elõadásában az internet-alapú távoktatási módszerek egyetemi környezetben történõ alkalmazását tekintette át, kiemelve a minõségbiztosítás kulcsszerepét és az érvényes felsõoktatásszabályozás egyes ellentmondásos rendelkezéseit.
4. Turi László , az egyesület titkára, az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa ismertette a Uniworld által szervezett internetes felsõoktatási kísérlet tapasztalatait. Az 1998. szeptemberében indított ?Az Internet gyakorlata és filozófiája? címû, jobbára online kurzusban négy felsõoktatási intézmény hallgatói vettek részt.
5. Hegedûs Attila , a Mûszertechnika csoporthoz tartozó MT-System Kft. munkatársa egy hazai viszonyokhoz fejlesztett internetes távoktató rendszer koncepciójáról és a fejlesztés során felmerült kérdésekrõl szólt.

Cikk a konferenciarol a Nepszabadsagban