Vita az információs társadalomról

Az MTA Filozófiai Intézete a Tudomány napja alkalmából 1998 november 2-án vitaülést tartott Az információs társadalom filozófiai problémáiról Az ülésen körülbelül 35 fõ vett részt: az intézet dolgozói, más kutatóintézetek és egyetemek oktatói, hallgatói, a Miniszterelnöki Hivatal képviselõje és civil érdeklõdõk.

A vitát Nyíri Kristóf és Vámos Tibor akadémikusok vezették.

Nyíri Kristóf bevezetõje a sajátosan filozófiai (tehát nem szociológiai) megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Felvetette, vajon a filozófiának az un. örök kérdésekre kell-e válaszolnia vagy az újabb és újabb történelmi korok merõben új filozófiai kérdéseket is felvetnek-e. Álláspontja szerint a hálózatok az argumentáció alapvetõen új logikáját szabják meg . A korábbi lineáris, egyszersmind hieararchikus logikát felváltja a több dimenziót összekötõ hálózatos, strukturális logika . A szövegek elemzését multimediális viszonyok sok dimenziós elemzése váltja fel. Ennek számtalan következménye között megemlítette a tér - idõ fogalmak átalakulását ("timeless time", illetve "space of flows" a "space of places" helyett). Ebbõl következik, hogy a jövõben a "hely filozófiája", sõt maga a lokalitás fogalma is új értelmezést kap; érdemes lenne külön témaként kutatni.
Másrészt új etikai problémák is felvetõdnek, kivált a Descartes és Locke nevéhez köthetõ ismeretfilozófiai szubjektum és a Kant nevével fémjelezhet etikai szubjektum megváltozása folytán. Ontológiai és társadalomontológiai kérdéseket vet fel a nemzetállam funkcióinak átalakulása, jövõjének kétséges volta, és legfõképpen a globális gazdaság centrális eleme, a pénz, mely a hálózatokon a termelés világához képest önállósult, mozgása mintha eddig ismeretlen fizikának engedelmeskedne.

Vámos Tibor szerint még az örök filozófiai kérdések is olyannyira kontextusfüggõek, hogy az információs társadalom korában bizonyosan új módon vetõdnek fel, és újabb válaszokra inspirálnak. A tér - idõ szempontjából a zárt versus nyitott rendszerek tanulmányozását jevasolja, úgy gondolván, az információs társadalom nyitott, globális térrel, illetve idõvel operál, szemben a hagyományos gondolkodás klasszikus fizikai zárt világával . Minthogy csakugyan új látásmódra és logikára kell támaszkodni, óriási jelentõségre tesz szert az oktatás. A hagyományos iskolában a hagyományos információhordozók (tanári feladatkijelölés, könyv, füzet) segítségével nem lehet ezt a gondolkodást megtanulni. A gyerekek viszont saját tapasztalataik révén gyorsan tanulják. Mindez a fogalmi gondolkodás kialakulására vonatkozó elméletek (pl. Piaget) kritikai felülvizsgálatát igényli.

A vita kiterjedt olyan alapkérdésekre, mint az észlelés, a nyelv természete és elsajátítása a hálózatok korában, a világban végbement változások sebessége, illetve az ehhez való alkalmazkodás nehéz vagy könnyû voltára. Az oktatás, benne a virtuláis térben történõ oktatás lehetõsége sok hozzászólást váltott ki. Eltérõ nézetek hangzottak el a képi logika és a szövegek logikájának összevetésére vonatkozóan. Felvetõdött a gyerek mint az oktatás objektumának társadalmi konstrukció jellege, az írásbeliség társadalmának iskoláztatása mint a beavatási szertartásokkal analóg folyamat és mint az erkölcsi felelõsségre vonhatóság feltétele.