Ádám György:
 

A pszichofiziológus kutató számára a mai "kognitív" korszakban egyre nyilvánvalóbbá válik a tudattalan elsõrendû szerepe az emberi pszichikumban. Az új adatok és elvek fényében mindinkább kiderül, hogy a mindennapi személyes tudomásulvételen kívüli elmetevékenység nem csupán és nem elsõsorban irracionális "lerakodóhelye", vagy esetleg "elnyomott ellenpólusa" a tudatos lelki tevékenységnek, hanem az agymûködés minden történésében és szakaszában jelenlévõ és ható lényeges és hasznos mozgatórugó!

E tudaton kívüli szférában szakadatlanul érvényre jutnak - több más mellett - a következõ tényezõk: (1) állandóan ható zsigeri és humorális-hormonális befolyások, (2) a tudattalan emléknyomok, (3) mindenfajta emberi döntéselõkészítés önkéntelen elemei, (4) a logikai kényszerûség "elõrehuzalozott" agyi mûködési elvei (pl. az oksági gondolkodásban), (5) sokféle prekognitív tényezõ befolyása a megismerésben (pl.az ún. "kognitív disszonanciák" a társas viselkedésben), stb. A tudattalan aktivitás tehát nem csupán "zavaró mellékszereplõje" a lelki mûködésnek, hanem a személyes tudat nélkülözhetetlen társa és kiegészítõje. Gondolatfûzésében a szerzõ történetileg inkább a Spinoza - Leibnitz - Helmholtz - Bergson-féle racionális vonalat, semmint a Charcot - Janet - Freud - Jung-féle kórtani, jobbára irracionális okfejtést követi.

Az elõadás a legújabb adatok fényében végül eljut a tudattalan-elvek mai újjáéledésének fõbb okaihoz. Éppúgy figyelembeveszi az emberi viselkedésre gyakorolt nem-tudatos érzelmi befolyást, mint a küszöbalatti percepció legújabb adatait, az ún. implicit memória, vagy az önkéntelen cselekvés újabban feltárt tényeit. Végül a szerzõ vázolja a tudattalan esetleges szerepét az emberi intuíció és kreativitás érvényesülésében.
 

ÁDÁM GYÖRGY pszichofiziológus, az ELTE egyetemi tanára, az Akadémia rendes tagja. Fõ kutatási területe a kogníció küszöbén ható határfolyamatok, mint a zsigeri percepció, a viszcerális tanulás, stb. Öt, jobbára idegennyelvû monográfia, sok élettani tankönyv, több könyvfejezet, továbbá mintegy 160 eredeti publikáció szerzõje. Utolsó említésre méltó munkáia VISCERAL
PERCEPTION (Plenum Press, N.Y. 1998) címû könyv, valamint a VISCEROSENSORY FUNCTIONS címszó-fejezet az Encyclopedia of Neurosciences-ben (Elsevier, 1999).