Gulyás Balázs:
 

Az elmúlt évtized során az újabb funkcionális agyi képalkotó eljárások (PET, fMRI, MEEG, stb.) bevezetése lehetövé tette, hogy az élö emberi agyban lokalizálni tudjunk számos olyan agyi tevékenységet, amely - elképzeléseink szerint - magasabb szellemi tevékenységeink alapját képezi. Az elemi szenzoros és motoros funkciók mellett a magasabb kognitív funkciók egész sorát (akarati tevékenység, emlékezés, tanulás, problémamegoldó gondolkodás, stb.) sikerült az agyban "lokalizálni", söt olyan tevékenységek vizsgálatai is megindultak, amelyek a tudatos és tudatba nem bekerülö folyamatok élettani alapjaival kapcsolatosak (általános figyelem, tudatos tevékenységek gátlása vegetatív funkciók által, "backward masking", stb.).

A látszólag lélekzetelállító és csillogó eredmények azonban súlyos kérdéseket vetnek fel mind a filozófusok mind az agykutatók számára. Vajon amit "látunk", azok a jelenségek ténylegesen a tudatos agyi funkciók élettani alapjaival kapcsolatosak-e? Vajon a lényeget látjuk-e, avagy olyan mellékjelenségeket, amelyek inkább a lényegröl terelik el a kutatók figyelmét? Egyáltalán, megfogható-e a kérdés az agykutatás eszköztárával: "Mi tölti ki az elmét?"
 

GULYÁS BALÁZS egyetemi tanulmányait Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (orvostudomány, fizika) és a Leuveni Katolikus Egyetemen (filozófia, jog, idegtudományok) végezte, majd az Oxfordi Egyetemen és a Stockholmi Karolinska Intézetben volt post-doc. Jelenleg a Karolinska Intézet Idegtudományi és Klinikai Idegtudományi Intézeteiben kutat. Fö érdeklödési területei a kognitív funkciók agyi lokalizációja illetve a normális és patológiás agyi tevékenységek müködésének vizsgálata funkcionális képalkotó eljárások segítségével.