Kéri Szabolcs:
 

Szkizofrenia, információfeldolgozás és temporális integráció:
az ikonikus memóriától a tudatelméletig



Szkizofréniában a kognitív és pszichofiziológiai eltérések rendkívül széles skálája nyomon követhetõ egészen az alapszintû vizuális információ feldolgozás zavarától a munkamemória és a tudatelmélet (mentalizáció) eltéréséig (Kéri és Janka, 1999, 2001a). E sokrétû jelenségek mögött kézenfekvõ valamilyen univerzális idegrendszeri mechanizmust feltételezni, amely integratív jelleggel koordinálja és átfogja a mentális tevékenységek sokrétûségét. Ilyen mechanizmus lehet az oszcillatorikus idegi tevékenységek formaköre. Ennek kritikai elemzése és pontos feltérképezése hidat képezhet a szkizofrénia fenomenológiájában kulcsfontosságú szelf-diffúzió, a kognitív-pszichofiziológiai eltérések és a sejtszintû patofiziológiai megközelítések között. Különös fontossággal bír e tekintetben az információ idõbeli feldolgozásának koordinálása, melynek finom zavara alapdeficitként remisszióban lévõ szkizofrén pácienseknél és egészséges hozzátartozóikban is kimutatható (Kéri et al., 2000, 2001b).
 

Kéri Sz., Janka Z.: A szkizofrénia neurokognitív modelljei. Magyar Pszichológiai Szemle 1999; 54: 591-606.

Kéri Sz., Antal A., Szekeres Gy., Benedek Gy., Janka Z.: Visual information processing in patients with schizophrenia: evidence for the impairment of central mechanisms. Neuroscience Letters 2000; 293: 69-71.

Kéri Sz., Janka Z.: Kognitív és pszichofiziológiai zavarok szkizofréniában. Magyar Pszichológiai Szemle 2001a; 55: 141-194.

Kéri Sz., Kelemen O., Benedek Gy., Janka Z.: Different trait markers for schizophrenia and bipolar disorder: a neurocognitive approach. Psychological Medicine, 2001b, in press
 

KÉRI SZABOLCS 1972-ben született Szentesen. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 1997-tõl, a diploma megszerzését követõen, a Pszichiátriai Klinika orvosa. Kutatási területe neuropszichiátriai betegségek (szkizofrénia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór) neurokognitív mechanizmusainak vizsgálata. Ph.D. disszertációját 2000-ben védte. 2001-tõl egyetemi tanársegéd, az egyetem Élettani Intézetével közösen létrehozott pszichofiziológiai laboratórium vezetõje. Több mint 50 publikációja jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. 1999-ben a Joó Ferenc díjat, 2000-ben a Hollós István díjat nyerte el. A Magyar Pszichiátriai Társaság és az American Association for the Advancement of Science tagja.