Szécsi Gábor:

A szó az analitikus filozófiában mára uralkodóvá vált pszichologista elméletek tükrében a nem nyelvi eredetû mentális állapotok kifejezésének eszköze. Jel, amelynek jelentése feltöltekezik a használatát kísérõ mentális jelenségek intencionális tartalmával. A pszichologista elgondolások védhetõsége szempontjából tehát mindenekelõtt világossá kell tennünk, hogy voltaképpen mit is értünk a jelentések intencionális tartalmán. E nélkül ugyanis csak homályos összefüggésekre hivatkozhatnánk a kommunikáció mentális feltételeit érintõ magyarázatunkban. Márpedig úgy gondolom, hogy egy pszichologista jelentéselmélet súlyát valójában az adja meg, hogy az mennyiben képes visszavezetni a nyelvi jelentés lehetõségeit a tudat intencionalitására.

Egy ilyen jellegû kísérlet természetes kiindulópontja lehet a nyelvi és nem nyelvi cselekvések kognitív hátterét alkotó fogalmi összefüggések logikai elemzése. A nyelvi jelentés kérdése ugyanis az általam javasolt megközelítésben elválaszthatatlan ezeknek a tudat intencionalitását közvetlenül reprezentáló fogalmi kapcsolatoknak a problémájától. Ennek oka egyfelõl, hogy a jelölt dolog, azaz a denotátum fogalma rendszerint különbözõ komplexitású cselekvési szituációk kontextusában rögzül a nyelvhasználó tudatában, másfelõl pedig, hogy valamely szó jelentésének szerves része a szó használatának fogalmi megjelenítése. E két tényezõ együttes vizsgálatával ezért olyan jelentéstani összefüggések megvilágítására nyílik lehetõség, amelyek ismeretében választ adhatunk arra, a pszichologista koncepciók szempontjából központi kérdésre, hogy miképpen válhat a nyelvi tudás a fogalomalkotási készség függvényévé?
 

SZÉCSI GÁBOR a filozófiai tudomány kandidátusa, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa, csoportvezetõje. Vendégtanárként és -kutatóként dolgozott a Helsinki Egyetemen, a Heidelbergi Egyetemen és a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Kutatási területe: kommunikációelmélet, nyelvfilozófia, ismeretelmélet. Fõbb munkái: Nyelv, gondolkodás, kommunikáció (Budapest: Áron Kiadó, 1998), Szóbeliség és írásbeliség (szerk. Nyíri Kristóffal közösen, Budapest: Áron Kiadó, 1998), A filozófia keresztútjain (szerk. Szabó Tiborral közösen (Budapest-Szeged: MTA Filozófiai Intézet-Szegedi Lukács Kör, 1998).