Vizi E. Szilveszter, Kiss János és Lendvai
Balázs:
Az agy analóg és digitális rendszerei
Hippocrates, a nyugati orvostudomány megalapítója az egészséget még a tudat, a test és a környezet holisztikus egységének képzelte el. Egészen a XVII. századig ez az elképzelés uralkodott, amikor is Descartes Platonhoz hasonlóan a testet és a lelket elkülönítette, viszont világosan megfogalmazta, hogy az emberi lélek székhelye az agy és ott is a tobozmirigy. Fõleg Sir John Eccles (Eccles és Popper) valamint Szentágotai és más agykutatók munkássága nyomán válik egyre inkább ismételten elfogadottá, hogy a gondolat és az érzelemvilág, a lelki mûködések az agy mûködésének termékei.
Az agy mûködésében kulcsszerepet játszó kémiai ingerületátvitel szinaptikus kapcsolatrendszere tulajdonképpen arra az elgondolásra épül, hogy az idegekbõl „valami" (levegõ (Descartes, Willis), folyadék (Croone), kémiai anyag (Elliot, Loewi, Dale)) szabadul fel és közvetíti az „üzenetet". A lényege ennek a kommunikációs lehetõségnek, hogy az idegsejtek egymással, vagy más sejtekkel intim kapcsolatot létesítve paritásos (1:1) elven hoznak létre kapcsolatot. 1984-ben a szinaptikus kapcsolódási rendszer mellett, amely tulajdonképpen digitalis elven mûködik leírtunk (Vizi, 1984) egy olyan rendszert, amely lényegesen különbözik a „huzalozott" igen-nem elven mûködõ információs átviteli rendszertõl és ez mind az agykéregben, mind a subcortexben, vagy akár a limbikus rendszerben analóg módon mûködik. A nem-szinaptizáló noradrenerg, dopaminerg, serotoninerg, kolinerg varikozitásokból nagy mennyiségben felszabaduló kémiai ingerületátvivõ anyagok vagy a nitrogén monoxid az extraneuronális térben, amely az agytérfogatának 20-25%-a, több száz mikrométer távolságra is diffúzióval eljutva a nemszinaptikusan elhelyezkedõ receptorokra és transzporter fehérjékre hatva hosszú másodpercekre, percekre tartós hatást képesek kifejteni és ezáltal befolyásolni a különbözõ neuronok és neuronhálózatok mûködését, gátolva illetve fokozva aktivitásukat. Ezen mechanizmus segítségével képes az idegrendszer az emberi agy mûködésében a hangulati elemeket, a befutó szenzoros ingereket, az érzelemvilágot, a tanulási mechanizmusokat stb. tartósan befolyásolni. A két rendszer közötti kapcsolat feltárása jelentõs elõre lépést fog jelenteni az agykutatásban.
Korunk modern medicinájának legizgalmasabb területe,
hogy milyen kapcsolat van az agy és a szervezet (pl. lelki és
testi betegségek, immunválaszok) mûködése
között, különös tekintettel a lelki jelenségekre.
Így érthetõ, hogy hogyan vált az agy mûködésének,
tehát a megismerés eszközének feltárása
az emberiség legnagyobb kihívásává,
tudomásul véve a teljes megismerés lehetetlenségét.
IRODALOM:
Vizi, E.S. Non-synaptic Interactions Between Neurons: Modulation of Neurochemical Transmission. Pharmacological and Clinical Aspects. John Wiley and Sons, Chichester, New York, (1984)
Elenkov IJ, Wilder RL, Chrousos GP, Vizi ES. The sympathetic nerve - an integrative interface between two supersystems: the brain and the immune system. Pharm. Rev. 52: 595-638 (2000)
Vizi, E.S. Role of high-affinity receptors and membrane transporters in nonsynaptic communication and drug action in the CNS. Pharm. Rev. 52:63-89 (2000)
Kiss JP and Vizi ES. Nitric oxide: A novel link between synaptic and
nonsynaptic transmission. Trends in Neurosci. 24: 211-215 (2001)
DR. VIZI E. SZILVESZTER akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, a New York-i Albert Einstein Orvosi Egyetem vendégprofesszora, több európai tudományos akadémia tagja (Academie Europaea, Czech Learned Society, Academia Scientiarium et Artium Europaea, Belga Királyi Orvosi Akadémia).
Az elmúlt néhány évben Széchenyi-, Jancsó- és Semmelweis-díjat, Marosvásárhelyen díszdoktorátust, Olaszországban Galilei-díjat, Budapesten Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott. Több külföldön megjelent könyv szerzõje, eddig 297 tudományos dolgozatot közölt nemzetközi tudományos folyóiratokban, amelyek között olyan is van, amely „citation classic" lett. Munkásságával egy új agymodell bizonyítékait szolgáltatta. Továbbá az agy normális és kóros mûködését befolyásoló, az információátvitelben fontos szerepet játszó idegi érzékelõ helyek (receptorok) elhelyezkedésének felfedezésével nem csak a gyógyszeripar számára fontos új gyógyszerfejlesztési lehetõségeket tárt fel, hanem az agy mûködésének megismerésében is e felismerések alapvetõ fontosságúak. Tudományos munkáira eddig több, mint 7000 idézetet kapott.