Az MTA BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Adrian Ziólkowski
What is Experimental Philosophy? A short story about using empirical methods in philosophy

című előadására.

Időpont: 2017. november 28., 16 óra
Helyszín: MTA BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)

Az előadás absztraktja:

Experimental philosophy (also known as ‘x-phi’) is a new current in modern analytic philosophy that proposes quite a revolutionary approach to well-known philosophical problems. The crucial characteristic of experimental philosophy as a unique approach to philosophical inquiry is a conviction that at least some philosophical issues can be settled by systematic empirical studies. Such a research program in philosophy, which has been treated as an a priori domain for centuries, is an unquestionable novelty.

The proponents of experimental philosophy justify their research objectives by noticing that asserting empirically testable claims is quite common in philosophy. When philosophers present thought experiments (or ‘possible scenarios’) to illustrate their theories or argue in favor of them, they usually claim that most people would express similar intuitions about the scenario in question (for example: „most people would say that an agent in a Gettier-case has a justified true belief that p, but does not know that p”). Such claims are empirical hypotheses that can be put to test. Experimental philosophers conduct systematic, survey-based experiments to check whether the intuitions of armchair philosophers about certain philosophically significant cases are indeed supported by intuitions of people who are not „trained philosophers”.

Experimental philosophy aims at collecting data on folk intuitions concerning philosophical thought experiments and drawing philosophically significant conclusions from that data. In my talk I will provide an introduction to x-phi, its methods and most famous findings, and also mention some controversy spurred by that approach to philosophizing.

X-phi is not a monolithic movement, although most of its proponents use the same „scenario method” which consists in presenting scenarios based on philosophical thought experiments to laypeople, they draw different conclusions from the collected data. I will present divisions of branches within experimental philosophy (positive vs. negative x-phi; experimental conceptual analysis, experimental restrictivism, experimental descriptivism) and illustrate it with examples of studies conducted by experimental philosophers.

I will also discuss the problems that experimental philosophers had to face when developing their approach. I will consider main objections addressed by the opponents of experimental philosophy, such as (1) the expertise argument; (2) the quality of intuition argument; (3) the irrelevance argument. Moreover, I will analyze some of the problems noticed by experimental philosophers themselves, such as (1) measurement validity and reliability issues; (2) difficulties in separating semantic and pragmatic factors in empirical data; (3) replicability issues.

I will conclude by noticing the significant role experimental philosophy played in stimulating the recent metaphilosophical debate about methods used in philosophy, which – regardless of interesting empirical findings – makes x-phi worthwhile.

A Magyar Tudományos Akadémia, valamint az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság A fejlődéstől a fenntarthatóságig címmel közös tudományos tanácskozást rendez a filozófia világnapja alkalmából. Az eseményen előadást tart Kovács Gábor, intézetünk munkatársa.

Időpont: 2017. november 23. 14:00 óra
Helyszín: MTA Székház Díszterem
(1051 Budapest, Széchenyi István tér 9)

Program:

14:00 Köszöntő – Lovász László, az MTA elnöke
14:10 Julian S. Huxley és az UNESCO filozófiája – Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

EVOLÚCIÓ A TERMÉSZETBEN ÉS A TÁRSADALOMBAN
(ELŐADÁSOK)
Moderátor: Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára
14:30 Az evolúció nagy lépései – Szathmáry Eörs, az MTA tagja
14:50 Az evolucionista álláspont és kritikusai – Falus András, biológus, az MTA tagja
15:10 A huszadik század optimizmusa és pesszimizmusa – Tallár Ferenc, Prof. emeritus (ELTE), az MTA doktora
15:30 Arnold Toynbee a civilizációk életciklusairól – Somorjai Ádám, OSB erkölcsteológus, történész, PhD és az MTA vallástudományi kandidátusa
16:00-16:15 Kávészünet

JULIAN HUXLEY VÍZIÓJA A TÁRSADALMI HALADÁSRÓL – HETVEN ÉV MÚLTÁN
(TÉZISEK ÉS PÓDIUMVITA)
16:20 Csath Magdolna, közgazdász egyetemi tanár, NKE kutatóprofesszor, SZIE Prof.Emeritus –Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés és fenntarthatóság
16:30 Kicsák Lóránt, filozófus, főiskolai docens, Eszterházy Károly Egyetem – A társadalmi képzelőerő szerepe a kulturális evolúcióban
16:40 Kodácsy Tamás, az ECEN teológiai munkacsoportjának vezetője – Fejlődés és fenntarthatóság az ökoteológia nézőpontjából
16:50 Kovács Gábor, filozófiatörténész, tudományos főmunkatárs, MTA BTK Filozófiai Intézete – A tudományos-technikai haladás ideológiája
17:00 Lányi András, filozófus, ny. egyetemi docens, ELTE TÁTK – A Természetes Ember tündöklése és bukása
Moderátor: Prof. Dr. Török Csaba PhD habil., egyetemi tanár (ESZHF), MKPK Tv-referense
18:00 ZÁRSZÓ

Az MTA BTK Filozófiai Intézet szeretettel meghív minden érdeklődőt

Szabó Gábor
Kontextualitás

című előadására.

Időpont: 2017. november 21., 16 óra
Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, B.7.16 (Trapéz terem)

Az előadás absztraktja:

Az előadásban először általánosan meghatározzuk a kontextualitás fogalmát a fizikai elméletekben, majd pedig összehasonlítjuk olyan egyéb, a fizikai leírásban szereplő kulcsfogalmakkal, mint a közös ok, a tulajdonság vs. propensity, illetve az együttes mérhetőség.

Örömmel tudatjuk, hogy Zuh Deodáth, az MTA BTK FI posztdoktori kutatója Hauser Arnold díjban részesült. A kitüntetést 2017. november 9-én az MTA BTK ZTI Budai várbeli épületében (I. kerület, Táncsics Mihály utca 7., Bartók terem) vette át.
 
A Hauser Arnold díjat névadójának özvegye, Borus Rózsa alapította. Célja a Hauser által képviselt, tág értelemben vett szociológiai-társadalomtörténeti szemléletű művészet-, irodalom-, filozófia- és eszmetörténet olyan művelőinek támogatása, akik publikációikkal hozzájárultak szakterületük gazdagításához. A díjat a Hauser Arnold Alapítvány kuratóriuma két- illetve négyévente ítéli oda. Az ideivel együtt eddig több mint húszszor került kiosztásra. A kuratórium első elnöke Szabolcsi Miklós volt, őt követte Németh G. Béla, illetve a jelenlegi elnök, Marosi Ernő. A Hauser-díjasok listája itt tekinthető meg.

Az MTA BTK Lendület Morál és Tudomány Kutatócsoportja 2017. november 20-án 17 órai kezdettel szeretettel meghívja Önöket

Dr. Charles Wolfe (Ghent University/CEU IAS)
"Medical Empiricism as a Form of Knowledge in Early Modernity"

című előadására.

Az előadás helyszíne: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai