A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Bernáth László - Paár Tamás (MTA BTK FI)
Szabad-e hinnünk az erkölcsi felelősségben?
című előadására.

Az előadás absztraktja

Előadásunkban két tézis mellett fogunk érvelni. Az első, hogy a morális felelősségbe vetett hitünket nem kell felfüggesztenünk még akkor sem, ha nincs tudásunk arra vonatkozóan, hogy van erkölcsi felelősség. A második érv tovább megy: azt kívánja megmutatni, hogy még ha nem is vagyunk képesek bizonyítékok által igazolni a morális felelősségben való hitet, akkor is hinnünk kellene a morális felelősségben.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Időpont: 2017 május 16., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Tuboly Ádám (MTA BTK FI)
"Back in the Summer of '69": Kuhn és a logikai empirizmus viszonyának "paradigmaváltás"-narratívája ellen
című előadására.

Az előadás absztraktja

Gyakran állították, Thomas Kuhn saját kategóriáit és fogalmait használva, hogy a logikai empirizmus normál tudományos paradigmája az 1950-es és 1960-as évekre kifulladt, ugyanis túl sok anomáliával szembesült, ami a krízis állapotához vezetett. Kuhn ekkor tudott sikeresen fellépni, forradalmi munkája pedig a huszadik századi tudományfilozófia egyik, ha nem a legfontosabb paradigmaváltását idézte elő. Előadásomban amellett fogok érvelni, hogy a logikai empirizmusnak nem volt paradigmája, nem szembesült anomáliákkal, így krízisbe sem jutott, végezetül pedig paradigmaváltás sem történt.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 április 18., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Demeter Tamás (MTA BTK FI)
A magyar filozófia szociologizáló hagyománya
című előadására.

Az előadás absztraktja
Az előadásban A szociologizáló hagyomány c. könyvem lassan készülő átdolgozásának vázlatát fogom bemutatni és szeretném megvitatni. Az átdolgozás ama tézis köré szerveződik, hogy a hagyomány felfűzhető egy a pozitivizmustól a posztmarxizmusig terjedő módszertani ívre, s ennek segítségével rekonstruálhatók a hagyomány fő témái. E tézisre támaszkodva bemutatom a készülő átdolgozás főszereplőit, a narratíva szerkezetét és vázolom főbb pilléreinek anyagát.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 március 21., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Sivadó Ákos (MTA BTK FI)
"Hobbes-nál is veszélyesebb": Sir William Petty atomista természetfilozófiája
című előadására.

Az előadás absztraktja
William Petty életművének tudománytörténeti szempontból legnagyobb relevanciával bíró része az általa kidolgozott „társadalomtudományos” módszer, a politikai aritmetika programpontjainak megfogalmazása és azok gyakorlati alkalmazása. Kevesebb figyelmet kap a szakirodalomban a módszer metafizikai/természetfilozófiai háttere (Petty „biblikus atomizmusa”), mivel Petty maga sem írt kifejezetten erre vonatkozó műveket. Előadásomban egyrészt megkísérlem bemutatni, hogy ez a bizonyos természetfilozófia hogyan lehetett képes alátámasztani a politikai aritmetika módszertanát, másrészt pedig kitérek a Petty felfogását ért bírálatokra, elsősorban a koramodern korszakban előszeretettel alkalmazott materializmus- és ateizmus-vádakra.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 február 28., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Szücs László Gergely (MTA BTK FI)
Szociális szabadság és kritikai elmélet
című előadására.

Az előadás absztraktja
Előadásomban Axel Honneth politikai filozófiai művei alapján azt az érvmenetet rekonstruálom, melynek során a szabadság két ismert „berlini” típusa, a negatív és a pozitív szabadság mellett egy harmadik típus, a szociális szabadság fogalmának bevezetése mellett érvel. Bemutatom, hogy Honneth érvmenete akkor rekonsturálható, ha azt a klasszikus politikai filozófia, többek között Hobbes, Kant és Hegel vitájának kontextusába illesztjük. Honneth jól ismeri e szerzők érveit: hol precíz ellenérvek kidolgozásával, hol innovatív úrafogalmazásukkal támasztja alá saját álláspontját. Bemutatom azonban, hogy ez a nagyívű filozófiai érvelés feszültségbe kerül azzal a programmal, amelytől Honneth a kritikai elmélet megújítását reméli: amely szerint a társadalomkritika normái monologikusan sohasem következtethetők ki, hanem mindig csak konkrét társadalmi szituációkban, a mindennapi cselekvés tanulmányozásával körvonalazhatók.

Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Időpont: 2017 február 21., 16:00.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai