A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Hörcher Ferenc (MTA BTK FI)
Of Civil Prudence - A politikai okosságról
című előadására.

Az előadás absztraktja:
This talk is going to reconstruct the concept of civil prudence (prudentia civilis) in the discourse of early modern political Aristotelianism, as exemplified among others by Johannes Althusius. It wants to show that there existed a tradition to talk in a philosophically elaborate way about the practicalities of politics before the idea of the State as we know it now was created. This tradition is based on the experience of city governments in medieval Europe, on court literature, on the political ideas of the Reformists and on the humanists' reappropriation of the ancients, expecially Aristotle and Cicero. The paper also wants to argue that this tradition has a relevance in the context of the crisis of the European Union in the early 21. century. The talk is going to be given in Hungarian, with slides projected in English.

Helyszín: 1014 Budapest, Országház u. 30. Pepita terem
Időpont: 2016 november 8., 16:00.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Hévizi Ottó (MTA BTK FI)
A monogram-érv és az antinómiák
című előadására.

Az előadás absztraktja:

Ismeretes, hogy Kant az időtanát az empirikus szemléletre és a tapasztalásra korlátozta, vagyis A tiszta ész kritikájában az analitikára (a transzcendentális esztétikára és dedukcióra), a dialektikát pedig kivonta az idői gondolkodás hatálya alól. Ennek a szigorú elhatárolásnak a jogosságát az előadás nem külső kritikai szempontból fogja vizsgálni, hanem belső kritikával él. Kant bizonyos idői elgondolásait veti egybe az érvényében csak a tapasztalati ítéletekre behatárolt időtanával, ahol is az idő a linearitás képzete, szemléletünk formája és az episztemikus sémák lehetőségfeltétele. Előadásom a mellett érvel, hogy vannak Kant gondolkodásában latensen érvényesülő, időbölcseleti mozzanatok, amelyek elmozdulást jelentenek erről a manifeszt időtani pozícióról. Álláspontomat egy példa (az antinómia-tan) és egy argumentum (az ún. monogram-érv) reprezentálja. Ez utóbbi - a monogram-érv -, illetve a hozzá tartozó két előzetes megjegyzés a mellékletben olvasható.  

Helyszín: 1014 Budapest, Országház u. 30. Pepita terem
Időpont: 2016 október 4., 14:00. (Isztray Simon előadása előtt)

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Kerekes Erzsébet (MTA BTK FI)
Képz(őd)ésben
című előkészületben levő kötetének bemutatójára.

Gyermek- és nevelésfilozófiai tanulmányok (érintett témák közé tartozik a Vallásoktatás és filozófia is).

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. szeptember 20. 11:00

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Varga Péter András (MTA BTK FI)
A „filozófiatörténet filozófiája” Franz Brentanonál a német poszthegeliánus filozófiatörténet-írás korabeli alternatíváinak (J. E. Erdmann, E. Zeller, W. Dilthey) tükrében
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. június 21. 16:00

Absztrakt:

A filozófiatörténet-írás elmélete iránt érdeklődve a tizenkilencedik századi német filozófia elsősorban azért tarthat számot figyelmünkre, mert már Kantnál és a századelő kisebb kantiánus szerzőinél megjelent a filozófiatörténet filozófiai egységére vonatkozó explicit reflexió. Azt hiszem azonban, mai szemmel különösen a század második, poszthegeliánus fele tűnhet érdekesnek, melyben párhuzamosan zajlott a hegeli filozófiatörténet-felfogás dogmatikus kanonizálása -- melyet J. E. Erdmann példáján vizsgálok --, valamint az empirikus szaktudományként tekintett filozófiatörténet-írás ezzel szemben megfogalmazódó emancipációja. Utóbbit a gyakorló filozófia- és vallástörténész Eduard Zeller módszertani trajektóriájának rövid bemutatásával szeretném illusztrálni, amely mind biográfiailag, mind álláspontjában kötődik Wilhelm Dilthey filozófiatörténet-koncepciójához (a szellemtudományok megalapozásának jóval átfogóbb filozófiai programja ellenére).

Franz Brentano híres, a filozófiatörténet menetéről alkotott fáziselmélete nem csak egy az ezen biográfiai-tematikus kontextusban értelmezendő markáns historiográfiai álláspont, hanem, azt gondolom, ehhez a kontextushoz viszonyítva talán segítségünkre lehet a filozófiatörténet-írás és a filozófia kapcsolatára vonatkozó bizonyos tanulságok megfogalmazásában is.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézete tisztelettel meghívja

Forrai Gábor (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)
A tény-vélemény megkülönböztetés dialógus-játék modellje
című előadására.

Helyszín: Budapest, 1014 Országház utca 30. (Pepita terem)
Időpont: 2016. június 14. 16:00

Absztrakt:

A ténykijelentések és vélemény-kijelentések megkülönböztetése nagyon fontos szerepet játszik a szabad véleménynyilvánításhoz való jog és a jó hírnévhez való jog közti egyensúly biztosításában. Az előadás az megkülönböztetés elméleti alapjainak tisztázásához kíván hozzájárulni a formális dialektika eszközeivel. A gondolatmenet röviden a következő:

A jó hírnév ténylegesen akkor sérül, ha a közlést a címzettek (továbbiakban: olvasók) elhiszik. Tételezzük fel, hogy az olvasó úgy dönt arról, hogy higgyen-e a közlőnek (továbbiakban: újságíró), hogy számba veszi az írásban található érveket, és kikalkulálja, hogy ellenérveire az újságíró tud-e válaszolni. Akkor és csak hisz neki, ha tud. Ez a folyamat jól modellezhető egy dialógus-játékkal – a játékot akkor nyeri az olvasó, ha van olyan ellenvetése, amelyre az újságírónak nincs válasza. (A játék szabályai határozzák meg, hogy miféle ellenvetések megengedettek.) Az általam konstruált játékban az újságírónak van egy nyerő stratégiája, jelesül, hogy olyasmire hivatkozik érvelésében, amelyről az olvasónak nincs tudása. Az ezzel a stratégiával való visszaélés értelmezhető hamis ténykijelentésként. Ez az absztrakt modell azáltal kínál tényleges (noha részleges) magyarázatot a megkülönböztetésre, hogy a bíróságok szempontjából ésszerű feltételezni, hogy az olvasók a dialógus-játékban modellezett módon döntenek a közlésekről.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai