Megjelent a következő tanulmánykötet:

Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017.

Tartalomjegyzék:

Elõszó
1. Kelemen János: Más elmék, más korok
2. Simon Attila: Nyelv, kommunikáció, közösség és politika Arisztotelésznél
3. Ambrus Gergely: Carnap a más elmékrõl
4. Tuboly Ádám Tamás: Ayer Carnapról és a más elmék problémájáról
5. Szabó L. Imre: Wittgenstein a más elmékre vonatkozó tudásról
6. Márton Miklós: Más elmék szkepszis és fizikalizmus
7. Kocsis László: Lewis a másfajta elmékrõl
8. Sutyák Tibor: A következtetés és hasonmásai
9. Such Dávid: Interszubjektív kvália
10. Makai Ádám: A más elmék és az empirikus zártságból vett érv
11. Bernáth László: Szkepticizmus, praktikus igazolás és más elmék
12. Kiss Szabolcs: Más elmék megértésének neurális alapjai
13. Schnell Zsuzsanna: Nyelv és elmeolvasás. Eltérõ jelentések az eltérõ szándékok világában
14. Alberti Gábor, Kleiber Judit és Kárpáti Eszter: Reális (ℜeALIS) kép a másik elméjérõl
15. Alberti Gábor, Schnell Zsuzsanna és Szabó Veronika: Autizmussal élni: más elmével élni

Megjelent intézetünk munkatársának, Szécsi Gábornak „Community and Morality in the Digital Age” című tanulmánya a Coactivity: Philosophy, Communication című folyóirat legutóbbi számában (Coactivity: Philosophy, Communication. Vol 25, No 1 (2017), pp. 18-25.)
A folyóirat legújabb számának anyagai, így a szerző tanulmánya is ezen a linken érhető el.

Megjelent intézetünk munkatársának, Varga Péter Andrásnak "Eugen Enyvvari’s road to Göttingen and back: A case study in the Transleithanian participation in early phenomenology (with an appendix of Edmund Husserl’s two unpublished letters to Enyvvari)" című tanulmánya a Studies in East European Thought folyóiratban (online megjelenés, nyomtatott megjelenés a soron következő számban). Az írás rekonstruálja a korai magyar fenomenológus Enyvvári Jenő (Eugen Enyvvari) filozófiai fejlődését és megvizsgálja Enyvvári szerepét a nemzetközi fenomenológiai mozgalomban Enyvvári göttingeni tartózkodása során. A tanulmány modern historiográfiai módszereket használ Enyvvári a noétikus és noématikus jelentés közti husserli megkülönböztetés kialakulásában betöltött lehetséges közreműködésének kimutatására.
A szerző a tanulmány mellékletében közli Edmund Husserl Enyvvári Jenőnek címzett két eddig kiadatlan levelét.

A Studies in History and Philosophy of Modern Physics közlésre elfogadta Gyenis Balázs „Maxwell and the normal distribution: A colored story of probability, independence, and tendency toward equilibrium” című tanulmányát. A cikk új filozófiai és történeti elemzését adja a statisztikus fizika kezdeinek és a valószínűségi függetlenség fogalmának, elsősorban James C. Maxwell 1860-as Illustrations of the Dynamical Theory of Gases, a fizika történetének „egyik legfontosabb passzusát” tartalmazó értekezésének elemzésén keresztül. A tanulmány többek között érvel azon új tudománytörténeti felfedezés mellett is, miszerint Ludwig Boltzmann 1872-es híres “H-tétele” nem az első elfogadható mechanikai bizonyítás-kísérlet az irreverzibilis folyamatok létének igazolására: a prioritás valójában Maxwell-t illeti meg.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai