|
Született: Budapesten, 1957-ben
| Végzettség: |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, történelem-népmûvelés-filozófia szak
|
| Nyelvtudás: |
| Noha nyelvvizsgát csak olasz és francia nyelvbõl tettem, beszélek angolul, s olvasok latinul és németül is. Több latinból és franciából készült fordítást publikáltam már, olaszul, franciául és angolul pedig nemzetközi fórumokon való szereplésre is képes vagyok.
|
| Munkahely: |
| Tudományos munkatárs vagyok a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében, s mellékállásban tanítok a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskolán.
|
| Fontosabb hazai és nemzetközi szereplések: |
| Az Institut International Jacques Maritain több nemzetközi konferenciáján vettem részt (Fribourg 1993, Róma 1993, Prága 1993, Treviso 1994, Madrid 1995). A trevisói konferencián elõadást is tartottam olasz nyelven, Jacques Maritain, maestro di democrazia per i paesi dell'Europa Centrale címmel. |
| Egyéb nemzetközi szerepléseim közül említést érdemel a holland és magyar filozófusok több éven át tartó konferenciasorozatának keretében 1989-ben Leidenben és 1990-ben Budapesten Nationalité et rationalité ill. La conscience morale comme "affaire privée" címmel elhangzott két elõadásom, továbbá a Centre Indépendant de Recherche Philosophique 1995 nyarán Toulouse-ban rendezett találkozóján felolvasott À la recherche de la nature humaine perdue címû írásom, végül az az elõadás, amelyet 1997 tavaszán tartottam az MTA Filozófiai Intézete és a Konrad-Adenauer-Stiftung The Age of Global Dialogue címû konferenciáján Universalism, Relativism and the Possibilities of a Global Ethic címmel. |
| Mind elõadóként, mind szervezõként közremûködtem a Nagy Barátságok címû, Maritain életét bemutató, 1993-94 telén Budapesten és több vidéki városban rendezett kiállítás megnyitói alkalmával tartott konferenciasorozaton, továbbá a Demokrácia és a helyi demokráciák címû, 1995 õszén Budapesten és Miskolcon a Magyar Jacques Maritain Egyesület, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyarországi Olasz Kultúrintézet és a Páneurópai Unió közös szervezésében tartott nemzetközi konferencián. |
| A csak hazai meghívottakat szerepeltetõ konferenciákon tartott elõadásaim közül a legfontosabb a Lehet-e döglött kutyából szalonna, avagy nyujthat-e valamit a mai katolikus gondolkodás számára néhai dialóguspartnere, a marxizmus? címû írás, amelyet az 1995-ben Dunabogdányban a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete és a Konrad Adenauer Alapítvány által Vallásfilozófia Magyarországon címmel rendezett konferencián olvastam fel.
|
| Testületi tagságok: |
| A római székhelyû Institut International Jacques Maritain magyar szekciójaként mûködõ Magyar Jacques Maritain Egyesület alapítója (1993) és létrejötte óta elnökségi tagja vagyok, valamint három éven keresztül fõtitkára is voltam (1993-1996). |
| 1993 óta tagja vagyok a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ), amelynek filozófiai munkacsoportját 1994 óta én vezetem.
|
| Érdeklõdési kör: |
| Eredetileg a középkori filozófiával foglalkoztam, különös tekintettel Abélard munkásságára. Újabban aktuális problémákra, mindenekelõtt etikai kérdésekre irányul a figyelmem. Azt kívánom vizsgálni, lehetséges-e korunkban erkölcsi értékek és normák racionális megalapozása, egy az emberi természeten alapuló természetjogi elmélet felállítása, s miféle választ lehet adni arra a kettõs kihívásra, amelyet egyrészt a relativizmus, másrészt a tények és értékek közötti szakadék áthidalhatatlanságának tétele képez. Doktori disszetációmat politikai filozófiából írom, témája az emberi jogok megalapozhatóságának problémája.
|
|