Neumer Katalin:

A lélek aspektusai

Wittgenstein a Filozófiai vizsgálódások után

Wittgenstein érdeklődése élete utolsó utolsó éveiben fokozottan fordul a mentális jelenségek felé. Eközben olyan problémák is izgatják, amelyeket – legalábbis úgy tűnt – a Filozófiai vizsgálódásokban megnyugtatóan megoldott, s melyeken töprenkedve most sokszor akaratlanul is eltávolodik a korábban képviselt koncepciójától: így például lépéseket tesz egyfajta privátnyelv-felfogás irányába, és a jelentésnek az úgynevezett használatelmélete is kezd meginogni, vagy legalábbis korlátokba ütközik. Wittgensteinnek ebben az utolsó, 1946-tól kezdődő korszakában nem egyszerűen tematikus hangsúlyeltolódásokról és a koncepció diszkrepanciáinak felszínre kerüléséről beszélhetünk, hanem a filozófus az említett fogalmi problémák tárgyalására új fogalmakat vezet be (mint például a jelentésélmény, a másodlagos jelentés, az aspektusváltás fogalmait), sőt, sok tekintetben új fogalmi hálót is vázol. A jelzett feszültségek többek közt az új fogalmi hálóból is erednek. Ezzel együtt az utolsó évek termését nem gondolati csődnek kell tekintenünk, hanem izgalmas kísérletnek egy árnyaltabb fogalmi háló létrehozására és ezzel együtt bonyolultabb problémakezelésre. Ha a Filozófiai vizsgálódások 123. megjegyzésének útmutatását követjük, mely szerint „Egy filozófiai problémának ez a formája: ´Nem ismerem ki magamat´“, akkor Wittgenstein utolsó megjegyzéseit követve kiváltképpeni filozófiai kérdésekhez érkezünk, amelyeket érdemes átgondolnunk és újragondolnunk.

A könyv megírását a Wittgenstein-kutatás új helyzete tette lehetővé, nevezetesen az, hogy 2000-től elektronikus formában (Wittgenstein´s Nachlaß: The Bergen Electronic Edition) Wittgenstein hagyatékának legnagyobb része hozzáférhetővé vált. Könyvem ezt az új lehetőséget kívánja kihasználni.

Tartalom

Wittgenstein utolsó évei (1946–1951) és a Wittgenstein-hagyaték problémái (Bevezető)

1. Wittgenstein a Filozófiai vizsgálódások után

            1.1. A Filozófiai vizsgálódások némely problémája

            1.2. A fogalmi háló és a koncepció változásai 1946 után

2. Wittgenstein munkamódszere, hagyatéka és a szövegkiadások némely problémája

I. Szabályok, összhang és a másik individualitás megértése

1. Individualitás, szubjektum, személy

2. Az individualitás a szabálykövetés határai között

            2.1. Szabálykövetés

            2.2. Az ítéletek összhangja

                        2.21. A Filozófiai vizsgálódások 242. megjegyzéséhez

                        2.22. Az utolsó évek megjegyzései a bizonyosságról

                                   2.221. Az ítéletek tényleges eltérése

                                   2.222. Mások ítéleteinek megértése

                                   2.223. PU 242 kontra megjegyzések a bizonyossághoz

                                   2.224. Ki az, aki ítél?

                        2.23. Az érzésekről szóló ítéletek összhangja

                        2.24. Az emberi viselkedés és élet ingatag evidenciái

3. A mondottak következményei arra nézvést, hogyan lehet egy másik életformát megérteni

II. Jelentésélmények és aspektusok (Kételyek a jelentés használatelmélete körül)

1. A jelentés használatelméletének határai (a Filozófiai vizsgálódások 43. megjegyzéséhez)

2. Jelentésélmény, másodlagos jelentés, aspektusváltás

3. Mit veszít az aspektus-, illetve jelentésvak?

4. A megértés határai (egy elmélet határán)

            4.1. Emberismeret és Wittgenstein „privátvilágkép-koncepciója”

            4.2. Megértés használat nélkül

III. Másodlagos jelentés és privátnyelv

1. Nem minden használat jelentés: a nyelv szeszélyes képződményei

2. Elsődleges és másodlagos jelentés

3. Másodlagos jelentés, élmény, aspektuslátás a szekunder irodalomban

4. A szabálykövetés három fajtája: a mechanikus és az organikus szabálykövetés, valamint a másodlagos jelentés rendje

5. A másodlagos jelentés megértése

            5.1. A privátnyelv határán?

            5.2. A megértés lehetőségei

IV. Benső, külső, kontextus

1. Változatok a benső megértésére

2. A kiszámíthatatlan lélek

3. Másodlagos jelentés újra: az út a külsőtől a bensőig és vissza

V. Aspektusok és a másik: valahogyan-értés (Meinen) és szándék

1. Mechanikusan, gondolkodva, utánagondolva

2. Aspektuslátás és aspektusváltás – reflexió és irreflexió között

3. Valahogyan-értés és intenció

4. Mások intencióinak megértése

5. Következtetések

VI. Aspektusok: képeket nézni, zenét hallgatni

1. Képek a késői műben

2. Film és fotó 1929 és 1945 között

3. Film és fotó 1946 és 1951 között

4. „Hasonlítási objektumok”: színház, festészet és zene 1946 és 1951 között

5. Utóhang: „jó”, „rossz” és „gyanús” képek és hangok

Függelék I: Kéz- és gépiratok és keletkezési idejük 1946–1951

Függelék II: Konkordancia az 1946–51-es kéz- és gépiratok és a nyomtatott Wittgenstein-kiadások között

Irodalom

1. Wittgenstein munkái

            1.1. CD-kiadás

            1.2. Nyomtatott kiadások

                        1.21. Gyűjteményes kiadások

                        1.22. Egyes művek

2. Másodlagos irodalom

Köszönetnyilvánítás