Nyelv, gondolkodás, nemzet

Tudományos koncepció:
Dr. Volker Munz, SFB ”Moderne”, Universität Graz
Dr. Neumer Katalin, DSc., MTA Filozófiai Kutatóintézet

Rendezõk:
SFB ”Moderne” Universität Graz
MTA Filozófiai Kutatóintézet
Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet

Támogatók:
Osztrák-Magyar Akcióalapítvány
Osztrák Kulturális Fórum Budapest
 

A ”nyelv” és a ”gondolkodás” fogalma, valamint egymáshoz való viszonyuk elsõ megközelítésben többek közt úgy jelenik meg, mint nyelvelméleti és -filozófiai, ismeretelméleti vagy pszichológiai vizsgálódások tárgya. A ”nemzet” kifejezés viszont elsõ megközelítésben a történetírás birodalmába tartozik, mégpedig olyan tág értelemben, hogy nem csak politikai eseményeket, hanem kulturális jelenségeket, az eszmetörténetet, az irodalmat és a mûvészeteket is magában foglalja. Bizonyos korszakokban azonban a nevezett fogalmak egymással összefonódva is megjelentek, így például amikor a modern nemzetek és nemzetállamok kialakultak, vagy a 20. század elsõ felében. E tekintetben különösen érdekes, hogy ez a kapcsolat, amelyet elsõ pillantásra pusztán pillanatnyi érdekek és helyzetek hívtak életre, elméletileg jelentõs munkákban is lecsapódott, mégpedig oly módon és olyan hangsúlyosan, hogy még ma is további gondolkodásra serkenthetnek bennünket. Kiváltképp jellegzetesen mutatkozik meg ez a jelenség az Osztrák-Magyar Monarchiában: bár a Monarchia nem volt nemzetállam, heterogén politikai és szellemi áramlatai és mozgalmai egyenest predesztinálták arra, hogy nemzeti identitások alakuljanak ki, konstruálódjanak és erõsödjenek.

A bilaterális szimpozion nemcsak azt a célt tûzi ki maga elé, hogy a Monarchia szûkebb értelemben vett problémáit tematizálja, hanem hogy õket a fent nevezett tágabb általános elméleti összefüggésben is bemutassa.Ekképp a kétnapos rendezvénynek - miközben a verbális és nem verbális kifejezésmódok problémájához filozófiai, ill. eszmetörténeti, ezen belül kiváltképp nyelvkritikai oldalról közelít - másik súlyponti kérdése a nemzetfogalom szerepe.