Demeter Tamás
1997-től dolgozom az MTA Filozófiai Kutatóintézetében,
jelenleg tudományos főmunkatársként. Az elmúlt években oktattam a Budapesti
Műszaki Egyetemen, a Cambridge-i Egyetemen, az Eötvös Collegiumban, a Pécsi
Egyetemen, és a Miskolci Egyetemen.
Az elmúlt években voltam Soros/Chevening ösztöndíjas a
Bristoli Egyetemen és doktori ösztöndíjas a cambridge-i Trinity College-ban,
Békésy Ösztöndíjas, vendégkutató a Cambridge-i, a Helsinki, és az Edinburgh-i
Egyetemen, Sasakawa Ösztöndíjas az ELTÉ-n, Eötvös Ösztöndíjas a Cambridge-i
Egyetemen, s Mellon Ösztöndíjas a IASH-ban Edinburgh-ban és a NIAS-ban,
Wassenaarban. 2008-2010 között Lorenz Krüger Fellow voltam a berlini
tudománytörténeti Max Planck Intézetben.
1999-ben Pro Scientia Aranyérmet, 2000-ben Akadémiai Ifjúsági Díjat,
2010-ben Talentum Díjat kaptam.
Szerkesztője/szerkesztőbizottsági tagja vagyok az Információs társadalom,
a Századvég, és a Studies
in East European Thought folyóiratoknak.
Érdeklődésem három területre összpontosul (az angol nyelvű publikációim listája itt
található):
1) Elmefilozófia
Monográfia:
Mentális fikcionalizmus,
Budapest: Gondolat, 2008.
Szerkesztett kötet:
Elmefilozófia. Szöveggyűjtemény,
Budapest: L’Harmattan, 2008, (Ambrus Gergellyel, Forrai Gáborral és Tőzsér
Jánossal).
Néhány tanulmány:
„A jelentés és a
karteziánus gondolatok”, Magyar Filozófiai Szemle 43 (1999).
„Diszpozíció-realista megoldás a jelentés-szkepticizmus
problémájára”, Világosság
43 (2002).
„Miért nincs
esemény-szupervencia?”, Világosság 43 (2002).
„A nyelvi konvenciók naturalizálása” in Neumer Katalin és Laki János (szerk.), Minden filozófia "nyelvkritika", 2.
köt., Budapest: Gondolat, 2004.
„Mi a népi pszichológia?” in Gervain Judit et al. (szerk.), Az
ezerarcú elme, Budapest: Akadémiai, 2005.
„Filozófiai
viták a népi pszichológiáról”, Kellék 27-28 (2005).
„A mentális
realizmus két fajtája”, Magyar Pszichológiai Szemle 62 (2007).
„Pszichológiai
magyarázat és predikció”, Világosság 48 (2007).
„Fizikai
realizáció és oksági interferencia”, Polanyiana 16 (2007).
„Mentális
fikcionalizmus: A központi gondolat”, Világosság 49 (2008).
„A népi pszichológiai terminusok jelentéséről” in Gervain
Judit és Pléh Csaba (szerk.), A láthatatlan nyelv, Budapest: Gondolat, 2008.
2) Koramodern filozófia- és tudománytörténet
Monográfia:
Az eszmék
tipográfiája, Budapest: Osiris, 2002.
Néhány tanulmány:
„Locke és az eszmék
tipográfiája”, Magyar Filozófiai Szemle 41 (1997).
„A karteziánus
benső világ és az olvasás forradalma”, Magyar Pszichológiai Szemle 53 (1997-98).
„A csendes olvasás és a tudatfilozófia kezdetei”, Jel-Kép 19 (1998).
„A szkepticizmus színeváltozása” in Neumer Katalin (szerk.), Kép, beszéd, írás,
Budapest: Gondolat, 2003.
„A romantikus Hume”, Századvég 55 (2010).
„Hume a szabadságról és szükségszerűségről, avagy az
emberi természet tudományának alapjai”, Világosság 52 (2011).
3) 20. századi magyar filozófia- és eszmetörténet
Monográfia:
A
szociologizáló hagyomány, Budapest: Századvég,
2011.
Szerkesztet kötet:
Balogh József, Hangzó
oldalak – Voces Paginarum: Válogatott tanulmányok, bev. és vál. Demeter
Tamás, Budapest: Kávé, 2001.
Néhány tanulmány:
„Balogh József és a filozófiatörténet”, Irodalomtörténet 78 (1997).
„Két filozófiatörténeti értelmezés párhuzamai”, Antik Tanulmányok 51 (1997).
„Angolszász
filozófiatörténeti Lukács-recepció” in Szabó Tibor és Szécsi Gábor
(szerk.), Lukács
György: A filozófia keresztútjain, Budapest: MTA Filozófiai Intézete, 1998.
„A sokarcú
szociológiai értelmezés”, Világosság 45 (2004).
„A
kommunikációfilozófia magyar előfutára: Balogh József” in Békés Vera
(szerk.), A
kreativitás mintázatai, Budapest: Áron, 2004.
„A kommunikáció iránti érdeklődés megélénkülése a
századelőn: Tudásszociológiai esettanulmány” in Oláh Szabolcs et al. (szerk.), Szerep és közeg,
Budapest: Ráció, 2006.
„Palágyi pszichologizmus-kritikájáról”,
Pro
Philosophia Füzetek 52 (2007).
„A magyar filozófia
szociologizáló hagyománya”, Világosság 48 (2007).
„A dráma fogalmától a
dráma szociológiájáig”, Világosság 49 (2008).
„Az emberkép keresése”, Századvég 52 (2009).
„A világnézet
mint a priori:
A fiatal Lukács és Mannheim tudásszociológiájáról”, ProPhilosophia Évkönyv 2010.
4) Az eszmetörténet-írás módszertana
„A tudásszociológia ígéretei és az ideológia-kritika”,
Fehér Márta et al., Értelem és történelem, Budapest: L’Harmattan, 2006.
„Eszmetörténet
és kommunikációtörténet”, Információs társadalom 7 (2007).