A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének Ismeretelmélet Osztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt Kékesi Balázs A megtestesült szemlélet mint a kogníció újraegyesítésének filozófiája című intézeti előadására.

Időpont: 2022. április 12. kedd 12.00

Helyszín: BTK Filozófiai Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., 7. emelet, Trapéz terem (B.7.16)

Az előadás összefoglalója:

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a megtestesült (embodied) kogníció fogalmát eddig még senkinek sem sikerült kielégítően definiálnia. A definíciós kísérletek eredményei között többnyire túl tág definíciókat találunk, amik nem sokban könnyítik meg annak megértését, hogy miről is szól a kogníció megtestesültsége (embodiment). Vannak, akik feladják a definíciókkal vívott harcot, és inkább egy rövidítéssel elnevezett téziscsoporttal kívánnak a megtestesült kogníció szemléletére utalni. Ilyen például a 4E (embodied, extended, enacted, embedded) kogníció, ami a kogníció tanulmányozását meghatározó négy legfontosabb tézist jelöli. Ez a megoldás valamelyest közelebb visz a megértéshez, ám olyan téziseket foglal magában, amik például a „fő ellenség”, a korai kognitív tudomány által képviselt ún. megtestesületlen (disembodied) kogníció szemlélet szellemi atyjának tartott, a megtestesült szemlélet hívei által előszeretettel opponált Descartes elmefilozófiájától sem idegenek. Ez pedig még tovább nehezíti a megértést. Tulajdonképpen mit is állítanak a kognícióról a megtestesültség védelmezői? Miben áll újításuk lényege? Tartogat-e valódi ismeretelméleti újdonságokat a kognitív tudomány testi fordulata? Hogyan lehetne közelebb kerülni a megtestesültség megértéséhez?

Előadásomban az előbbi kérdésék megválaszolását elősegítő értelmezési keretet fogok javasolni, aminek segítségével kísérletet teszek a megtestesültség szemlélete mögött húzódó intenciók felderítésére. E keret olyan nézőpontot kínál, amelybe belehelyezkedve a megtestesült kogníció tudománya és filozófiája a definíciós probléma megkerülésével is értelmezhető, továbbá alkalmazása segíthet rámutatni arra, hogy a megtestesült szemlélet eredményei mely filozófiai problémákat képesek új megvilágításba helyezni, és melyeket nem. E keretet az újraegyesült kogníció filozófiájának nevezem. Amellett fogok érvelni, hogy a megtestesültség híveinek egyik legfontosabb szándéka az analízis oltárán feláldozott, a klasszikus kognitív tudományos szemlélet által a testtől elválasztott és elkülönülő funkciókra felosztott kogníció újraegyesítése. E szándék egyrészt a test passzív információhordozó közegből „megismerő partnerré” tevésében, másrészt a kogníció szélesebb értelmezésében és kognitív képességek konstitutív együttműködésében ragadható meg. Egyben rámutatok arra, hogy a megtestesült kogníció hívei újraegyesítik – többek között – az észlelést és a cselekvést (Rodney Brooks, Francisco Varela), a nyelvet, a szenzoros és a motoros rendszert (George Lakoff, Mark Johnson, Leonard Talmy, Joseph Grady), az érzeteket, érzelmeket, hangulatokat és a gondolkodást (Antonio Damasio, Joseph LeDoux), a percepciót és az imaginációt (Michael Kirchoff, Karl Friston, Andy Clark).