- Részletek
- Találatok: 1467
Megjelent Hévizi Ottó Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó betekintés a filozófia terébe című online-könyve az Akadémiai Kiadó most indult „Betekintés” nevű könyvsorozata keretében (mersz.hu).
A könyv kiadói fülszövege: „A szerző egy képzetes téren át vezeti az olvasót az egyetemes filozófia alapvető fogalmait és elképzeléseit megismertetve. A filozófiai tér planetáriumában való utazás során kiderül, mit jelent belépni ebbe a térbe vagy kívül állni rajta. Megismerkedünk a tudással, a nem tudással, különféle irányzatokkal, az igazság, a valóság kétességével, képet kaphatunk a filozófiai tér külső és belső határairól. A könyv szerint a filozófia nem más, mint érvekkel végig gondolt, olykor a végsőkig vitt ’különbözés’ (görögül: diaphoron) tere. A szellemi relativitás tere, de nem a relativizmusé, a gondolati forgandóságé, és nem a teljes felfordulásé. A különbözésen, sokarcúságon, a sokféle értelemadáson alapuló filozófiakép azt a megfontolást tükrözi, amelyet Robert Musil így fejez ki: ’A szellemnek megvannak a szigorú törvényei. Ha sokértelművé válik, annak egyértelmű sokértelműségnek kell lennie.’ ”
Az online-könyv linkje: https://mersz.hu/hevizi-diaphoron-kulonbozes
- Részletek
- Találatok: 1435
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában olasz nyelven megjelent a 2019-ben Budapesten, a Filozófiai Intézet és a CISUECO (Centro Interuniversitario di Studi Ungheresi e sull’Europa Centro-Orientale, Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja) által szervezett konferencia anyaga. Ez az esemény egy, a XX. századi történelemről és kultúráról szóló olasz-magyar konferenciasorozat harmadik részeként került megrendezésre.
A Francesco Guida és Turgonyi Zoltán által szerkesztett kötet címe Italia e Ungheria tra pace e guerra fredda (1945-1955) [Olaszország és Magyarország béke és hidegháború között (1945-1955)], tartalomjegyzéke itt megtekinthető. Kilenc olasz, egy horvát és hét magyar szerző előadását tartalmazza. Az utóbbiak között szerepel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont három munkatársa is: Hörcher Ferenc, a Filozófiai Intézet tudományos tanácsadója (és volt igazgatója), Molnár Antal, a Történettudományi Intézet igazgatója és Turgonyi Zoltán, a Filozófiai Intézet tudományos főmunkatársa. Az olvasó a szóban forgó korszak történetéről, politikájáról, gazdaságáról, humán tudományairól, művészetéről, irodalmáról szóló tanulmányokat találhat a kötetben.
- Részletek
- Találatok: 1547
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Szécsi Gábor új könyve A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához címmel.
A kötet a történetalkotás és -feldolgozás gondolkodásunkra, megértési folyamatainkra, kommunikatív aktusainkra, mindennapi problémamegoldó cselekvéseinkre gyakorolt hatását vizsgálja. Ennek jegyében kínál átfogó elemzést a kérdéskört érintő filozófiai, nyelvészeti és pszichológiai elméletekről, külön is kitérve a narrativitás történelmi megismerésben és médiakommunikációban játszott szerepére.
A könyv online változata az Akadémiai Kiadó elektronikus alapműveinek gyűjteményében (MERSZ) az alábbi linken érhető el: https://mersz.hu/szecsi-a-tortenetekbe-zart-elme
(Szécsi Gábor: A történetekbe zárt elme: Adalékok a narrativitás filozófiájához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020)
- Részletek
- Találatok: 1626
A Gondolat könyvkiadó "Ergo" sorozatában - amelynek alapítói intézetünk munkatásai, Mester Béla és Neumer Katalin† voltak, s amelyben korábban például Rozgonyi József (1756-1823) Kant-kritikájának latin szövegkiadása és magyar fordítása, valamint Palágyi Menyhért (1859-1924) írásainak gyűjteménye látott napvilágot - jelent meg Varga Péter András "Mi a filozófiatörténet? A filozófiatörténet filozófiája a kortárs kontinentális filozófiában" c. monográfiája (tartalom).
Idézet a mű fülszövegéből: "Jelen könyv elsődlegesen nem filozófiatörténeti szakmunka, hanem elméleti igényű vállalkozás, amely a filozófiatörténet mint elméleti filozófiai probléma célbavételére tesz kísérletet a kontinentális filozófiai tradíción belül. A filozófiatörténetnek a kortárs magyar filozófia módszertani vitáiban betöltött szerepéből kiindulva, a filozófiatörténet-felfogások történetére (a filozófiatörténet elmélettörténetére) vonatkozó vizsgálódások révén fokozatosan felfejti azt az egészen a 19. század derekának poszthegeliánus filozófiájáig visszavezethető helyzetet, amelyben a filozófiatörténet értelmére irányuló filozófiai kérdezés találja magát a kontinentális, közelebbről a fenomenológiai filozófia tradícióján belül. Ezt követően a filozófiatörténet problémájának közvetlen elméleti célbavételét kísérli meg, amelyhez az első rész elmélettörténeti vizsgálódásain túlmenően a második világháború utáni német filozófia egyik legjelentősebb alakzatát alkotó Ritter-iskola középszárnyának gondolkodóit, valamint a korai fenomenológia (Franz Brentano, a Brentano-iskola és Edmund Husserl) inautenticitás-koncepcióit hívja segítségül. A könyv vizsgálódásainak eredményeképpen a filozófiatörténet a filozófia egy termékeny regionális problémájaként – mondhatni a filozófiai problémakincs legnehezebben elidegeníthető darabjaként – mutatkozik meg, strukturális analógiát szolgáltatva más intellektuális tradíciótörténetek (tudomány, vallás) filozófiai megragadásához, amint a filozófiatörténetre vonatkozó reflexiók története maga is számos meglepő ponton fonódott össze vallástörténeti megfontolásokkal."
- Részletek
- Találatok: 1475
Hörcher Ferenc tanulmányt írt Edmund Burke-ről a Critics of Enlightenment Rationalism című kötetbe (Palgrave MacMillan, Cham, 2020.).
A tanulmány címe Burke on Rationalism, Prudence and Reason of State, s az ír politikai gondolkodó felvilágosult racionalizmus-kritikáját a gyakorlati bölcsesség és az államérdek fogalmának elemzése kapcsán mutatja be.
További cikkeink...
- Szécsi Gábor új kötete
- Frenyó Zoltán könyve Szent Ágostonról
- Turgonyi Zoltán szerkesztette kötet
- Tuboly Ádám Tamás monográfiája
- Varga Péter András monográfiája
- Filozófiáról mindenkinek
- Tanulmánykötet: "A Nagy Háború árnyékában. Kereszteződések Olaszország és Magyarország között: történelem, irodalom, kultúra"
- Hévizi Ottó új kötete
- Frenyó Zoltán kötete