"Szent Ágoston és az augusztinizmus" címmel jelenik meg Frenyó Zoltán új könyve az MTA BTK és a Szent István Társulat közös kiadásában. A kötet Szent Ágoston (Aurelius Augustinus, 354 – 430) eszmevilágának nevezetes kérdésköreivel ismerteti meg az olvasót. A szerző célja az volt, hogy értelmezéseivel ráirányítsa a figyelmet Augustinus életművének néhány fontosabb területére, illetve dimenziójára (hermeneutika, történetfilozófia, időelmélet, etika, vallásfilozófia), továbbá az augusztinizmus történetére vonatkozó fejezeteivel hozzájáruljon Augustinus későbbi hatásának jobb megismeréséhez.

Az MTA BTK és az olaszoszországi Magyar és Kelet-Közép-Európai Tanulmányok Egyetemközi Központja (CISUECO) közös kiadásában jelenik meg a Turgonyi Zoltán és Roberto Ruspanti szerkesztette új tanulmánykötet, melynek címe "Tra una guerra e l’altra. Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura, mondo delle idee (1921–1945)". A kiadvány második darabja az "Incroci fra Italia e Ungheria: storia, letteratura, cultura, idee" című könysorozatnak, mely az MTA BTK Filozófiai Intézete és a kelet-közép-európai témákkal foglalkozó kutatókat koordnáló CISUECO együttműködése nyomán jött létre. A jelen kötetben, mely a két háború közötti korszakkal foglalkozik, Hörcher Ferenc és Turgonyi Zoltán tanulmányai is szerepelnek.

Megjelent Tuboly Ádám Tamás "Egység és tolerancia: A logikai empirizmus tudományos világfelfogása" című monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A kötet magyar nyelven elsőként nyújt átfogó és részletes bevezetést a logikai empirizmusba. A főképp Bécsben és Berlinben létrejött, filozófusokból és tudósokból álló diszkussziós csoportok a tudomány, és a tudományt értelmező filozófia társadalmi hasznosságának ideálját tűzték zászlajukra. Elképzelésük szerint a filozófusoknak a különböző tudományterületek közti párbeszédet kell elősegíteniük: ezt nevezzük az egységes tudomány koncepciójának. Mindazonáltal a tudományok közti kapcsolatokat és ezeknek a kapcsolatoknak a kiaknázását különböző módokon képzelhetjük el: a tudományos elméleteket összetartó logika kidolgozásában szabadságot élvezünk (tolerancia elve). Egység és tolerancia így a logikai empirizmus tudományos világfelfogásának két alapvető panelját adja. A kötetet, mely a logikai empirizmus történetének, filozófiájának és a tudományos filozófia világfelfogásának témája köré szerveződik, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és a laikus olvasóközönség egyaránt haszonnal forgathatják.

"A fenomenológia keletkezésetörténete mint filozófiai probléma" (előzetes, REAL, borító) címmel jelent meg Varga Péter András második monográfiája az MTA BTK Filozófiai Intézetének kiadásában. A könyv kettős célkitűzést követ: egyrészt arra tesz kísérletet, hogy átfogó igénnyel megrajzolja a fenomenológia keletkezéstörténetét e történet nemtriviális bonyolultságú történeti-fogalmi értelemalakzatainak vizsgálata révén, másrészt saját történetírói feladatán túl a közvetlen filozófiai relevancia igényével is fel kíván lépni, amennyiben arra is törekszik, hogy feltárja e történeti kérdés filozófiai tétjét. Egy filozófiatörténet-elméleti bevezetést követően a kötet vállaltan történeti módszerrel vizsgálja a fenomenológia keletkezésének eseménytörténeti és egyetemtörténeti kontextusait, a Fenomenológiai Mozgalom létrejöttét övező komplex történeti-fogalmi értelemalakzatokat, a korai fenomenológia viszonyát a kor  természettudományos gondolkodásához és mainstream filozófiájához, valamint a fenomenológia keletkezéstörténetének befejeződését az első világháború idején. Az utolsó fejezet egyben annak rekonstruálására is vállalkozik, hogyan jutott el Edmund Husserl, a korai fenomenológia központi gondolkodója egy különös irányból a filozófiatörténet fenomenológiai elméletének kapujába. A filozófiatörténetre irányuló elméleti reflexió ezáltal azon sajátságos témák egyikeként mutatkozik meg, amellyel a fenomenológia hozzájárulhat a kortárs filozófiához.

MTA központi weboldala box

MTA kutatói pályázatai